„Egy elektronikus pénz, kínai jellegzetességekkel” – elsőként Kínának lehet nemzeti digitális valutája

  • 2020/10/29
  • Kutatócsoport2

Amíg jegybankok figyelmét világszerte a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelése köti le, addig Kína a készpénzmentes jövőre koncentrál.  A Kínai Jegybank beszámolója alapján, öt évet töltöttek a nemzeti digitális jüan („renminbi”) kifejlesztésével. A digitális valuta hivatalos bevezetése még várat magára, az elemzők szerint a teljes átállás pedig még évtizedekbe telhet, azonban a tesztelés – ha szűk körben is – évek óta tart. A kísérleti programok sikeressége abban rejlik, hogy az országban több mint fél milliárdan elektronikus fizetési rendszereket használnak, így nem érzékeltek különösebb változást.

Előkészületek

A Kínai Jegybank (PBoC) (továbbiakban: Jegybank) 2014-ben hozta létre azt a kutatócsoportot, amelynek feladata a kriptovaluták kibocsátásának lehetőségeinek felderítése. A Jegybank célja egyrészt a készpénzhez kötődő költségek csökkentése, másrészt jegybanki kontroll növelése a pénzforgalom felett. Kínában korábban is kiemelten foglalkoztak a digitális pénz kérdésével, 2016-ban a kriptovaluták alapjául is szolgáló blokklánc-technológia fejlesztése az 5 éves gazdasági terv része lett. A kommunista párt folyamatosan ellehetetlenítette a hagyományos kriptovalutákat az országban, kezdetben 2017-ben az jüan átváltását, majd a bányászatot tiltották be. A szigorításokig az ázsiai országban tevékenykedők bányászták a kriptopénzek 70%-át. A kormányzat meghatározott bűncselekmények elleni küzdelemre hivatkozott, valamint arra, hogy a rendszerből „kiszipolyozott” pénzeket anonim módon külföldi piacokra csatornázzák, ez pedig „tüskét jelentett” a rendszer szemében.

Az „éles tesztelés” első lépései

A digitális valuta kísérleti programjait 2020. áprilisában négy városban (Sencsenben, Szucsouban, Hsziunganban, Csengduban), zárt rendszerekben tesztelték, amelyben korlátozott számú vállalkozás vett részt. Hsziungan városában részt vevő helyi vállalkozások, egymás között, kisebb tranzakciókban használták fel a digitális jüant. A kísérletben főként helyi hotelek, éjjelnappalik, pékségek, könyvesboltok és edzőtermek vettek részt. Szucsou egyik kerületében bevezették, hogy a közalkalmazottak májustól digitális jüanban kapták az utazási költségtérítésük felét. Továbbá, korlátozott formában, már ekkor használható volt a digitális pénz Csengduban és a „kínai techfővárosban” Sencsenben is. Az egyik, meg nem nevezett állami bank, amely a hivatalos digitális valutát teszteli, lehetővé tette, hogy a kínai kommunista párttagok a tagdíjukat ilyen formában fizessék be. A tesztekben részt vevő alanyok a digitális pénzt egy „mobiltárcában” kapták meg, ahonnan telefonos applikáción keresztül fizethettek, meghatározott üzletekben.

2020. október 11-én 10 millió jüan értékű digitális valutát (kb 450 millió forint) osztottak ki, a kínai kormány által rendezett „lottón”. A sorsoláson a 2 millió jelentkezőből, 50 ezer véletlenszerűen választott (sencseni) lakos részesült a díjból. A résztvevők a fejenként megközelítőleg kilencezer forintos összeget online applikációkon érhették el, és több mint háromezer környező üzletben fizethettek vele.

A tervek szerint a 2022-ben esedékes, Pekingben megrendezésre kerülő téli olimpián már élesben szeretnék használni a digitális valutát.

A kínai „antibitcoin”

A digitális jüan nem olyan kriptopénz mint a jól ismert Bitcoin, ugyanis bár támaszkodik a blokklánc-technológiára, alapvetően a hagyományos kriptovaluták ellentéte. Az egyik lényeges különbség abban ragadható meg, hogy a titkosításra épülő blokklánc alapú globális valuták a bányászatra és a versenyre épülnek. A teljesen nyilvánosan bányászható érmék, és az azokat hitelesítő elosztott főkönyvek bárki számára névtelenül elérhetőek. A blokklánc rendszer elosztott főkönyvében a hitelesítést az algoritmusok végzik. Ezzel szemben a digitális jüan főkönyvét teljes mértékben a Jegybank felügyeli. A digitális jüan tehát központi irányítás alatt áll, ahol „egy kétszintű rendszerben a pénzt a Jegybank bocsátja ki, és a kereskedelmi bankok, illetve a mobiltárca-applikációkat üzemeltető techcégek adják tovább”. A blokklánc-technológián alapuló kriptovaluták aggályai miatt, valamint a jegybank pénzügyi rendszerben betöltött központi szerepére hivatkozva, nem vette át a kínai megoldás az anonimitásra és titkosításra épülő rendszert. A digitális jüan megalkotásánál a magánszféra védelme és az illegális pénzmozgások megakadályozása közötti összhang megteremtésére törekedtek. Továbbá, kiemelt figyelmet fordítanak a pénzmosás elleni küzdelemre, a terrorizmus finanszírozásának ellensúlyozására, valamint az adózási kérdésekre. A rendszer centralizációjából fakadó különbség, hogy a főkönyv a Jegybank szerverein fut majd, nem lesz szükséges, hogy egy harmadik fél által üzemeltetett bányász jóváhagyja a tranzakciót, így a blokklánc rendszerből fakadó késés megszűnik. A Jegybank álláspontja szerint, további lényeges különbség, hogy a digitális jüan nem alkalmas spekulációra, valamint nem függ valutakosaraktól. A Jegybank igazgatóhelyettese, Mu Changchun szerint, a Jegybank „háttérbe akarja szorítani a nagy értékű készpénzügyleteket egyes tartományokban, de elmondása szerint a digitális jüant nem azért hozták létre, hogy kivégezzék a papír jüant, inkább csak kiegészítésként szolgál.”

A digitális jüan, így nem tekinthető „hagyományos” kriptovalutának, hanem inkább a jüan digitális verziójáról beszélhetünk. A technológiához köthetően 50 szabadalmat jegyzett be az ázsiai állam, így ennek felügyeletét a Kínai központi bank látja el, e tekintetben nem különbözik a hagyományos pénznyomtatásról, továbbá problémamentesen beilleszthető a jelenlegi banki rendszerbe. A Jegybank középtávú célja az, hogy a jüan digitális verziójával közelebb kerüljenek készpénzmentes jövőhöz. Ennek elérése jóval korábban megkezdődött Kínában, ahol nemcsak a készpénz, de a bankkártyás fizetés is háttérbe szorult, és főként a mobiltárcákon keresztüli mobilfizetés vált általánossá. A digitális jüan elsősorban az ilyen, mobilfizetési rendszerek kiterjesztésére szolgál, állami kontroll mellett. Az elemzők szerint a digitális jüanra való áttérés, nem jelent majd észlelhető változást a kínai polgárok számára, ugyanis a Woo „becslése szerint a kiskereskedelmi ügyletek több, mint 96%-át az AliPay és a WeChat Pay rendszere dolgozza fel”. Kínában a digitális fizetési platformokat jelenleg is az állam felügyeli, amely összhangban van a rendszer célkitűzéseivel, miszerint az ország pénzügyi tevékenységeit csekély számú, azonban jól ellenőrizhető pénzügyi platformokra központosítsa. A digitális jüan meglévő digitális fizetési platformokra való integrálásával a kínai állam a korábbinál nagyobb betekintést nyerhet az ország kiskereskedelmi hálózatába.

A digitális valuta megteremtésének, további „ki nem mondott” célja, az elemzők szerint az, hogy csökkentség a függőségüket a hagyományosan dollár alapú pénzügyi piacoktól. A digitális jüan „ellenfelének” a Facebook által fejlesztett Libra tekinthető, a versenyben pedig jelentős előnyt jelent a kínai megoldásnak, hogy az amerikai szabályozók felléptek a „cég megregulázásának érdekében”.

Globális hatás

Daniela Stoffel, Svájc nemzetközi pénzügyekért felelős államtitkára szerint Kína digitális pénznemének várható bevezetése arra ösztönözheti a hatóságokat szerte a világon, hogy eldöntsék, hogyan akarják alkalmazni és szabályozni az ilyen technológiát. Álláspontja szerint, ha a kormányok rájönnek, hogy az e-valutában rejlő kérdések és kihívások most már valósak, akkor ez további lendületet ad a globális döntéseknek". Úgy véli továbbá, hogy a szabályozás mellett a digitális valuták potenciális növekedésével kapcsolatos kérdésekben is nemzeti szinten vitát kell folytatni arra vonatkozóan, hogy milyen szerepet töltenek be a nemzeti valuták és a központi bankok. Kína nem az egyetlen ország, amely a digitális valuták kibocsátását vizsgálta. A Svájci Nemzeti Bank közölte, hogy együttműködik az ország tőzsdéjével, hogy megvizsgálja az ilyen devizák kereskedelemben való lehetséges alkalmazását.

Egy, a fejlesztésen dolgozó közgazdász szerint a digitális jüan, egy elektronikus pénz, kínai jellegzetességekkel. Bár a megvalósítás a koronavírus-járvány hatására sem torpant meg, a Jegybank álláspontja szerint jó pár évnek még el kell telnie, mire a teljes jüan forgalom 10 százaléka digitálisan zajlik majd.

Az összefoglalót készítette: Karácsony Roxána, joghallgató DE ÁJK

Forrásjegyzék:

  1. https://www.vg.hu/gazdasag/innovacio/a-nagy-kinai-kriptopenz-teszt-10-millio-digitalis-juant-sorsoltak-ki-3129925/
  2. https://raketa.hu/kina-elkezdte-az-atterest-a-digitalis-penzre
  3. https://www.scmp.com/economy/china-economy/article/3080594/travel-subsidies-party-fees-chinas-digital-currency-takes
  4. https://fintechradar.hu/penz/1028/digitalis-juan-meg-egy-lepessel-kozelebb-vagyunk-a-kinai-kriptovalutahoz/
  5. https://index.hu/gazdasag/2020/04/30/kina_juan_digitalis_penz_valuta_kriptovaluta_bitcoin_anti-bitcoin/
  6. https://asiatimes.com/2019/11/china-to-roll-out-digital-yuan-in-2-3-months/
  7. https://asiatimes.com/2019/12/how-digital-yuan-will-be-different-from-bitcoin/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202010
  8. https://kosarertek.hu/technologia/kinaban-keszul-az-elso-nemzeti-digitalis-valuta-helyi-jellegzetessegekkel/

 

 

 

Kategória: 
Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: