Az EU-csúcson innen és túl – avagy az Európai Unió Törökországgal való megállapodásának körülményei

  • 2016/03/26
  • Kutatócsoport2

Az EU-csúcson innen és túl – avagy az Európai Unió Törökországgal való megállapodásának körülményei

Az európai vezetők március 17–18-i csúcstalálkozóján –Ahmet Davutoğlu török miniszterelnök szavaival élve – történelmi jelentőségű egyezség született az Európai Unió és Törökország között. A felek megállapodása alapvetően arra hivatott, hogy megfékezze a Törökországon keresztül Európába irányuló irreguláris migrációt, ellehetetlenítse az embercsempészek üzletszerű tevékenységét, valamint olyan alternatívát kínáljon a migránsoknak, amely nem jár az életük kockáztatásával. Mindezen vívmányok azonban hosszas tárgyalásokat követően kerültek elfogadásra és jelen pillanatban sem mellőzik a különféle kérdések felvetését.

Csúcsról csúcsra haladva...

Földrajzi helyzetéből adódóan Törökország amellett, hogy a legtöbb menekültet befogadó állam, a legnépszerűbb tranzitország is a migránsok számára. 2015 januárja óta mintegy egymillió migráns érkezett Európába hajón, zömmel a török-görög tengeri útvonalon, amely jelenség megoldási javaslatok kidolgozására ösztökélte az EU vezetőit. A menekültáradat megállításáért tavaly ősszel előbb egy-, majd hárommilliárd eurót ajánlottak a török félnek, Davutoğlu azonban ellenállt, sőt leszögezte:Nem lehet Törökországtól azt várni, hogy koncentrációs táborrá változzon, és az összes menekült a területén maradjon.”Ezen kemény szavak ellenére azonban bizakodásra adtak okot a miniszterelnök további megjegyzései, miszerint kevesli a kilátásba helyezett összeget és örvendetesnek tartaná, ha lendületet kapna az 1999 óta tagjelölt ország uniós csatlakozása, valamint, ha a török állampolgárok 2016. július végétől vízum nélkül utazhatnának be az unió területére.

Ilyen alapokon tehát– nevezetesen az októberben ígérteket többek között a csatlakozási-és a vízumliberalizációs folyamat felgyorsításával bővítve –az EU és Törökországa 2015. november 29-i csúcstalálkozónmegvitatta a kezelendő kihívások jelentőségét, aktiváltaaz október 15-én még csak ”ad referendum” formában elfogadott, ambiciózus közös cselekvési tervet a migrációs válság kezeléséről, továbbá közös nyilatkozatot fogadott el az egymás közötti kapcsolatok felélénkítéséről.

Az elért eredmények ellenére azonban Törökország felől továbbra is túlságosan magas maradt a szabálytalan határátlépések száma, ennek csökkentését, valamint a cselekvési terv maradéktalan és mielőbbi végrehajtását szorgalmazták tehát az uniós vezetők a török miniszterelnökkel való 2016. március 7-irendkívüli migrációs csúcstalálkozón.Ekkor a török fél,megerősítve a korábbi megállapodás végrehajtásával kapcsolatban fennálló elkötelezettségét, egyrészt hozzájárult ahhoz, hogy minden olyan, nemzetközi védelemre nem szoruló migránst, aki Törökországból jutott át Görögországba, azonnal visszaküldjenek Törökországba, másrészt vállalta, hogy a török felségvizeken elfogott minden irreguláris migránst visszafogad.További, konkrét eredményekkel azonban nem szolgált a találkozó, a török fél által felhívott, új javaslatok –amelyekkel a korábbi vállalások és törekvések talajáról kiindulva többet kért, ám többet is kínált az EU felé –még csak alapelvekként kerültek deklarálásra, meghatározva egy későbbi egyezmény körvonalait. A tervezet egyes pontjai egyébként több tagállam vezetői részéről is helytelenítésre leltek. Matteo Renzi olasz kormányfő például a török sajtószabadság említését hiányolta a tervezetből, míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök a török menekülttáborokból Európába történő direkt áttelepítési javaslatot vétózta meg. Az elhúzódó tárgyalásokat végül a következő heti csúcson való folytatás ígérete zárta, amelynek szükségességét egyre inkább igazoltákaz idő közben fokozódó, áldatlan állapotok: a macedón határzár következtében 16 ezrentorlódtak a  fel a spontán kialakult idomeni táborban, Görögországból végképp zsákutca lett.

... meredeken, felfelé?

Mindezen előzmények után, március 18-ánegy kilencpontos egyezségről állapodtak meg az EU vezetői a török partnerükkel, amelyek - némi magyarázattal együtt -a következők:

  1. 2016. március 20-ától kezdődően vissza kell küldeni Törökországba minden olyan irreguláris migránst, aki innen jut el a görög szigetekre.A visszaküldés uniós költségen, az uniós és nemzetközi jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett történik majd, ennek megfelelően hangsúlyozottan figyelve arra, hogy minden esetet egyedileg bíráljanak el (a tervezetet ugyanis számos kritika érte a tekintetben, hogy magában hordozza a kollektív kiutasítások veszélyét). Maga a visszatelepítés április 4-én kezdődik majd meg, és azt az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex fogja végrehajtani.
  2. Minden, Törökországba visszaküldött szír migránsért cserébe az EU egy másik szírt telepít át török partnerétől a saját területére, eközben betartva a nemzetközi jog normáit. Az EU részéről az e mechanizmus keretében végrehajtott áttelepítés alapvetően a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőI által 2015. július 20-án elfogadott tagállami kötelezettségvállalások teljesítésével fog megvalósulni, amely értelmében a tagállamoknak 22504 nemzetközi védelemre szoruló személyt kell befogadniuk az union kívülről, ebből pedig mintegy 18000 férőhely rendelkezésre bocsátása várat még magára. Amennyiben az áttelepítés keretében további férőhelyekre less szükség, azt további 54000 fő erejéig, hasonló önkéntes megállapodásokkal tervezik megoldani. Az elképzelés mögött az a szándék húzódik meg, hogy a szíriai menekültek számára ne legyen vonzó az embercsempészek hajóinak igénybevétele, mivel jó esély kínálkozik a közvetlen áttelepítésre menekülttáborokból. Többek között ezzel indokolt az is, hogy előnyt élveznek azok a migránsok, akik korábban nem léptek, illetve nem próbáltak belépni az EU területére szabálytalan módon.
  3. Törökország minden szükséges intézkedést meghoz annak megakadályozása érdekében, hogy új tengeri és szárazföldi útvonalak nyíljanak meg az irreguláris migránsok előtt.
  4. A szabálytalan határátlépések megszűnését követően megkezdi működését a migránsok humanitárius befogadására vonatkozó, önkéntes alapon működő rendszer.
  5. A felek közösen törekednek a szíriai humanitárius helyzet javítására.
  6. A felek üdvözlik a vámunió továbbfejlesztése terén folyó munkát.
  7. Az EU felgyorsítja az első lépésként elkülönített 3 milliárd euró folyósítását, továbbá, amint ezek a források felhasználásra kerülnek, és feltéve, hogy a megállapodásban rögzített kötelezettségvállalások teljesülnek, további 3 milliárd eurót mozgósít.
  8. A felek megállapodtak a vízumliberalizációs ütemterv teljesítésének felgyorsításáról, amely értelmében a török állampolgárok tekintetében legkésőbb 2016. június végéig megszűnik a vízumkötelezettség, amennyiben a török fél valamennyi követelményt teljesíti.
  9. A felek még a holland elnökség ideje alatt megnyitják a 33. tárgyalási fejezetet az uniós csatlakozási tárgyalásokban.

Visszhang a csúcsról

A tanácskozást követően Davutoğlu hangsúlyozta, országa az EU-val közös sorson, kihívásokon és jövőn osztozik, a megállapodást pedig tisztességes egyezménynek tartja a menekültválság jelentette költségek és terhek megosztásáról. Bár némileg a török fél is engedni kényszerült, - például sokáig kiállt amellett, hogy a szír migránsokat ne kelljen visszafogadnia - összességében mégis benne láthatjuk a csúcs győztesét, habár a másik fél részéről is javarészt üdvözlik a megállapodást. Anémet kancellár szerintképessé teheti az EU-t a krízis kezelésére, az észt miniszterelnök is fordulópontként értékeli, sőt, a magyar miniszterelnök egyenesen a magyar diplomácia sikerének manifesztációjaként tekint rá, kiemelve, hogy a megállapodás értelmében a tagállamoknak a korábbiakhoz képest nem keletkezik új kötelezettsége, azaz nem kell a korábban már aláírt kötelező kvótákon felül újabbakat vállalniuk.

Nem ezt az álláspontot osztják azonban a Juncker és Tusk által „kétségtelenül a nemzetközi és az uniós jog előírásaival összhangban álló” egyezménnyel kapcsolatban a jogvédő szervezetek, ahogy John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója is erőteljesen eltérő véleményének adott hangot: „Az ígéretek, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi és európai jogszabályokat, gyanúsan olyanok, mint amikor egy ciánkapszulát cukormázzal vonnak be, és kényszerrel lenyomják az európai menekültvédelem torkán... Törökország nem biztonságos ország, és minden visszaküldési mechanizmus önmagában hibás, jogellenes és erkölcstelen, bármilyen fantomgaranciák kísérjék is a megállapodást.”Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa ehhez hasonlóanúgy nyilatkozott, hogya megállapodás súlyos csapást jelent az emberi jogokra és, bár az egyezségben vannak jogi biztosítékok, azok mindössze a lyukak foltozására elégségesek. Ezzel a véleménnyel a szervezetek nem maradtak egyedül: Spanyolországban már a tárgyalás is komoly ellenérzéseket váltott ki, az Európai Parlament 32 spanyol képviselője nyílt levélben kérte a török javaslat elutasítását az emberi-, valamint a menekülteket védő nemzetközi és közösségi jogok sérelmére hivatkozva, majd ugyanezen megfontolásból tüntetők ezrei vonultak az utcákra országszerte.

A napokban fokozódtak a görög-macedón határokon folyó migráns-tüntetések, a határzár ellen tiltakozók eltorlaszolták a síneket, akadályozták a segélyszervezetek munkáját, mire a legtöbb szervezet az erőszak elszabadulásától tartva kénytelen volt megkezdeni munkatársainak kivonását a helyszínről. A folyamat pedig nem állt meg ennyinél: még egy hét semtelt el az EU-Törökország megállapodás elfogadása óta, a legnagyobb segélyszervezetek- az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az Orvosok Határok Nélkül (MSF)-máris a végrehajtással kapcsolatos tevékenységük beszüntetéséről nyilatkoztak, mivel nem óhajtanak közösséget vállani egy ilyen, álláspontjuk szerint emberi-, és nemzetközi jogilag több szempontból is aggályos mechanizmussal.

Mindezen fejlemények alapján azt mondhatjuk, hogy, bár az Európai Unió Törökországgal való megállapodása a migrációs helyzet által keltett kihívások fényében valóban sikerként értékelhető, mindenképp átgondolt lépésekre és korrekcióra van szüksége ahhoz, nehogy a gyenge pontjai és a forrósodó helyzet a csúcsról a mélybe sodorják.

Készítette: Kanyuk Petra Ágnes, joghallgató

 

Az EU-Törökország nyilatkozat (2016. március 18.)  teljes szövege elérhető itt:

http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/18-eu-turkey-statement/

Felhasznált források:

 

http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/11/29-eu-turkey-meeting-statement/

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-268_hu.htm

http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/07-eu-turkey-meeting-statement/

http://www.consilium.europa.eu/hu/meetings/european-council/2016/03/17-18/

http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/18-european-council-conclusions/

http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/20160215STO14227/EP-képviselők-vizsgálták-hogyan-kezeli-Törökország-a-menekültválságot

http://tvnewsroom.consilium.europa.eu/bmm_video_embed/embed_video/76095

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-829_hu.htm

http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-11130-2015-INIT/hu/pdf

http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/european-agenda-migration/proposal-implementation-package/docs/20160316/first_report_on_relocation_and_resettlement_en.pdf

http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/european-agenda-migration/background-information/docs/20160316/relocation_and_resettlement_-_state_of_play_en.pdf

http://hvg.hu/vilag/20151019_Megmondtam_Merkelnek_Torokorszag_nem_konc

http://index.hu/kulfold/eurologus/2015/11/29/18_milliot_meger_magyarorszagnak_a_migransnyomas_enyhitese/

http://index.hu/kulfold/2015/12/03/hirtelen_eleg_lett_a_harommilliard_euro/

http://index.hu/kulfold/2016/01/28/torokorszag_kincsesbanyat_talalt_nem_mond_le_rola/

http://hvg.hu/vilag/20160318_torok_eu_csucs_tusk_menekultek

http://magyaridok.hu/kulfold/donald-tusk-rendkivuli-csucsot-tart-marcius-7-en-az-eu-es-torokorszag-409006/

http://magyarhirlap.hu/cikk/49408/Rendkivuli_EUcsucs_Brusszelben

http://nepszava.hu/cikk/1087835-felbeszakadt-eu-csucs-veto---orban-szandekosan-hazudott

http://hvg.hu/vilag/20160324_fekete_nap_lehet_aprilis_4e_a_gorogorszagban_varakozo_migransoknak

http://nepszava.hu/cikk/1088894-hivatalos-az-eu-torok-egyezmeny---biral-az-amnesty

http://www.euractiv.com/section/justice-home-affairs/opinion/safeguards-needed-for-eu-turkey-migration-deal/

http://nagypolitika.hu/2016/03/17/tomegtuntetesek-spanyolorszagban-az-eu-torok-menekultugyi-megallapodas-ellen/

http://www.theguardian.com/world/2016/mar/23/refugee-crisis-aid-agencies-unhcr-refuse-role-mass-expulsion-greece-turkey

http://www.unhcr.org/56f10d049.html

http://index.hu/kulfold/2016/03/23/folyamatosak_a_tuntetesek_a_gorog-macedon_hataron/